-Jó reggelt! - mondta, majd egy puszit nyomott arcomra.
-Neked is - mondtam, még kissé álmosan.
-Elég sápadtnak tűnsz....Nem betegedtél le? - kérdezte aggódva Isaak.
-Most, hogy mondod......Kicsit szédülök..De nem fontos - válaszoltam.
-Cemy, inkább menj haza. Elkísérlek!
-Nem kell Isaak. Megvagyok - mondtam, majd megindultam, amíg Ő csak állt egy helyben.
Feleszmélt és utánam rohant. Megfogta a csuklómat, magához húzott és gyengéden megcsókolt, majd elvált ajkaimtól, megfogta a kezem és elindultunk a suliba. Mire odaértünk, majdnem elkéstünk. Az első órám fizika volt, Noahé és Isaaké matek. Mivel hétfő van, ezért van 2 napom tanulni, tehát szerdán írjuk meg. Új rekord! Már az óra felénél nem tudtam koncentrálni.
-Szia Cameron!! - suttogva ült mellém egy színes hajú lány.
-Hali..... - néztem rá kissé furcsán.
-Na! Meg sem ismersz?? - kérdezte.
-Öhm...Marissa? Marissa Shaw??? - esett le.
-Mrs. Stern, Mrs. Shaw! Szeretnék még ma megírni a dolgozatot?
-Nem Mr. Frank! - mondtuk egyszerre.
-Akkor csend! Mrs. Shaw! Üljön vissza a helyére! - utasította.
Marissa visszaült a helyére, próbáltam figyelni és mindent jegyzetelni, mivel nem vagyok egy szuper tanuló, de azért annyira rossz sem vagyok. Észre sem vettem, hogy kicsengettek. Gyorsan felkaptam a könyveim és mentem a szekrényemhez. Kinyitottam és kiesett belőle egy levél, egyenesen a földre. Felvettem, becsúsztattam a könyveim közé és elindultam a női mosdó felé. Bezárkóztam egy fülkébe és kinyitottam. Isaak küldte. Imádom, hogy ilyen aranyos. Azt írta, hogy elhív egy randira és 7-re értem jön a házunk elé. Hirtelen sikítottam egyet. Az én szerencsémre, pont ott volt a mosdóban egy tanár is. Befogtam a számat, felhúztam a lábam, mint, ha ott sem lennék. Hallottam az ajtó nyitódádát, majd a tanár cipőjének kopogását. Kiment. Megkönnyebbülten sóhajtottam, majd nyitottam az ajtót. Meg kell keresnem Noaht. A suli 2 emeletes, így mivel az 1. emeleten voltam és nem volt ott, ezért lerohantam a földszintre. A bejárati kapu melletti lépcsőn estem 5 lépcsőfokot, vagyis a végén elkapott valaki. Egyenesen a karjaiba estem. Nem Noah volt, ő más, nem is Isaak....Akkor ki?
-Figyelhetnél jobban is! - nevetett, miközben még mindig tartott.
-Öhm...Bocsi - szedtem le magamról kezeit.
-Hű! Te aztán megváltoztál Cam! - ölelt magához.
-Hihetetlen! Te, hogy kerülsz ide? Azt hittem a tesóiddal vagy - néztem Christ, akit Isaak mutatott be, még 2 éve.
10 éves korom óta ismerem Isaakot ami már 6 évnek számít, mivel 16 vagyok. Chris először nagyon tetszett nekem, de már túl rossz fiús lett. Se azelőtt nem volt, se most és a jövőben sem lesz a stílusom. Az egyik haverja 14 évesen annyira megalázott, hogy jó 2 és fél hónapig nem mentem suliba, nem volta képes még a szobámból se kimenni. Az internet tele volt velem. Az "apám" és a bátyáim elől ahogy csak tudtam rejtegettem. Karácsony november környékén történ, beleégett az agyamba mindenki arca, ahogyan besétálok az iskola kapuján és az összes csaj leribancozik, a srácok meg fütyülnek és ujjonganak. Más lány örül az ilyennek, de én utálom ha egy srác a lábam előtt hever. Végignéztem rajtuk, majd meghallottam a hangszóróban a nevem, miszerint be kellett mennem az iskolai tanácsadóhoz. Beléptem, helyet foglaltam a széken. Az sulis tanácsadó, név szerint: Mr. Roberts, elmondta, hogy felraktak rólam egy képet, amin az akkor legmenőbb sráccal, Rorival "csókolóztam". Míg ő egy fekete dzsekiben, fehér pólóban és fekete farmer gatyában volt, addig én egy nagyon kivágott fehérneműben. Tátott szájjal hallgattam, amit Mr. Roberts mondott. Elkezdtek könnyek potyogni a szememből. Felálltam, majd kirohantam a teremből, egyenesen haza. Berontottam a házba, még mindig sírva. A bátyám Matty volt csak otthon, mikor meghallotta a szobám ajtajának becsapódását, SMS-t írt Noahnak, hogy amint tud jöjjön át. Beszéltem vele lenyugtatott, de akkor is otthon maradtam. Körülbelül ennyi. Tudom, hogy Chris nem tehet róla. Viszont Rorit azóta sem láttam, mivel kirúgták őt a suliból. Meg is érdemelte. Ezután Chrissel elmentünk az ebédlőbe, beszélgettünk, majd mentünk óráinkra. Egyre furábban éreztem magam. Kémiára egy új tanár jött be. Első látásra olyan 18-27 év között tippelnék. Sötét barna haj, zöldes szürke szem. Ázsiainak is simán elmegy. Lassan vége lett az órának, mindenki kiment a teremből, de engem az új tanár odahívott.
-Mrs. Stern, ha jól mondom..? - nézett kissé furán.
-Igen, az vagyok. És maga? Mr. "az óra elején még véletlen sem mutatkozom be" úr - nevettem.
-Mr. Martinez - nevetett - de szólts csak Tylernek! - mosolygott.
-Rendben Mr. Tyler - mosolyogtam, mire kissé elpirult.
-Tehát, azért is hívtam, mert láttam, hogy nem dolgozik órán, egyedül ül a leghátsó sorban és nem jelentkezik...
-Ha felszólít, akkor talán válaszolok is - mondtam egyhangúan.
-Szóval Mrs. Stern...Megkérem, hogy ma 5 órára legyen a 23. teremben! Várni fogok magára, mivel korrepetálni fogom! - mondta mintha meg sem hallotta volna amit mondtam.
-Tessék?! De ma nem jó! Dolgom van! - esett le.
-Hiába! Korrepetálnom kell önt.
-Szólítson Cameronnak...Várjunk..Nem jövök el!
-Mrs.......Mármint Cameron! Ha nem jön el szólok az osztályfőnökének, így büntetést fog kapni.
-Rendben! - puffogtam - Visszajövök! - mondtam majd kisétáltam az ajtón.
A nap hátralévő részében Isaak szekrénye melletti padon ültem. Nem jött arra se Isaak, se Noah. Amíg ültem a teledfonomat nézegettem. Elsétált előttem Mr. "Tyler" és mosolyogva egy cetlit nyújtott át egy felirattal "Mrs. Stern...Megkegyelmezek és nem kell eljönnie délután a korrepetálásra! Köszönje meg a Mrs. Shawnak!". Elmosolyodtam rajta. A fejemben egyfolytában köszöntem Marissának, hogy segített. Ezek után vége lett a sulinak, hazaindultam. Út közben a kedvenc zenémet a "Here"-t hallgattam Alessia Caratól. Előkotortam a kulcson, ami mindig a táskám mélyén lapul. Beléptem a küszöbön és akkor láttam, hogy senki nincs itthon. Ha lenne valaki rajtam kívül, akkor a kanapén heverne. Ledobtam a táskám, felakasztottam a pulcsim és átmentem a konyhába. Kivettem a hűtőből a narancslevet, töltöttem magamnak, majd felmentem a szobámba. Bekapcsoltam az laptopom, hozzácsatlakoztattam a hangszóróm és beraktam Ariana Grandetől a "Focus" c. dalt. És elkezdtem készülődni az Isaakkal való randira. Elmentem fürödni. Mikor végeztem, felvettem a kedvenc fehérneműm, majd elővettem a smink cuccaim. A szememen a tusvonalat meghúzom, míg a laptopomról hangosan bömbölő zenét éneklem. Törökülésben, a hófehér szőnyegen élvezem ki a készülődésem utolsó 15 percét a tükröm előtt. A farmerom dereka még hanyagul öleli körbe a derekamat, ahogyan a fekete melltartó kecsesen simul a mellkasomra, melyeken a flitterek a lámpa fényeire meg-meg csillannak. Kusza tincseim minimális göndörséggel vannak megformázva, ám nem szabályosak, s olykor át is túrom, ahogy éppen esik, és a kedvem tartja. A tus vékony vonala után a szempilláimat emelem ki a fekete festékkel, míg az ajkaimra egy matt hatású, nude szín kerül. Soha nem viszem túlzásba a sminkelést, így mindent a neszesszerem mélyére dobálok, késznek titulálva magam, s felállok. A csípőm lazán kezdi el követni a zene ritmusát, míg a cipzárt felhúzom a nadrágomon és a gombot is a helyére illesztem. A cipőm felé nyúlok, aminek az egyik párját hamar meg is találom. Legyintek egyet, majd magam indulok megkeresni az elkószált darabot. Leguggolok, és az ágyam alá bepillantva végül kisebb kotorászás után sikeresen, a magasba emelve a párt, fel is állok.
 |
| (Cameron Ruhája) |
~Folytatás~
